AZ 1. SZÁMÚ MEDIÁTOR MUNKAKÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE
BEVEZETÉS
A Mediátor Munkaközösség Etikai Kódexének célja, hogy megállapítsa a Munkaközösség tagjai számára a mediációs szakma gyakorlásának etikai alapelveit, fontosabb magatartási előírásait, valamint a felmerült etikai vétségek elbírálásanak szabályait.
Az Etikai Kódex a Munkaközösség tagjaira, továbbá azokra nézve is kötelező érvényű, akik a Munkaközösségben adminisztratív feladatokat látnak el.
A Munkaközösség tagjai vállalják, hogy a Kódex alapelveit és előírásait szakmai tevékenységük gyakorlása során figyelembe veszik és érvényre juttatják.
Az 1. számú Mediátor Munkaközösség tagjai csatlakozhatnak bármely választott politikai párthoz vagy szervezethez, illetve szakszervezethez, amennyiben a csatlakozás a törvényes, illetve szakmai kötelezettségekkel valamint a Munkaközösség érdekeivel nem áll ellentétben.
Az 1. számú Mediátor Munkaközösségnek csak az lehet a tagja, aki a Kódex aláírásával vállalja az abban foglalt szakmai etikai szabályok megtartását. Önmagában a képzési, illetve továbbképzési feltételek teljesítésének megléte nem jelenti a Munkaközösségbe való automatikus felvételt.
Az 1. számú Mediátor Munkaközösség valamennyi tagja tudomásul veszi, hogy az etikai szabályok megszegése eljárást von maga után.
SZABÁLYOK
A 1. számú Mediátor Munkaközösség alábbiakban kifejtett etikai szabályai összhangban állnak az általános etikai alapelvekkel, az egyetemes emberi jogokkal, valamint a “Közvetítők Európai Magatartási Kódex”-ének előírásaival.
Általános szabályok
“Közvetítésnek minősül minden olyan eljárás, amelynek során valamely érdek és jogvitában érintett két vagy több fél önkéntes alapon kísérletet tesz arra, hogy a köztük fennálló (jog)vita tárgyában, egymás között, egy harmadik fél – a közvetítő – közreműködésével megegyezésre jussanak.’ (Közvetítők Európai Magatartási Kódexe/KEMK)
A mediátor szakmai alkalmassága, jogosultság
A mediátor csak olyan tevékenységet végezhet, amelynek szakszerű ellátására megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkezik.
A Munkaközösségnek csak olyan mediátor tagja lehet, aki az Igazságügyi Minisztérium általt vezetett közvetítői névsorban szerepel.
A mediátor, amennyiben a függetlenségét befolyásoló vagy összeférhetetlenséget okozó, vagy ilyen jellegűnek tekinthető körülmény áll fenn, köteles eljárása vagy annak folytatása előtt e körülményeket a felek tudomására hozni. Amennyiben az eljárása a Közvetítői törvény hatálya alá tartozik (jogvita), abszolút összeférhetetlenségi ok fennállása esetén köteles a felkérést visszautasítani, amennyiben relativ összeférhetetlenségi ok áll fenn, csak akkor fogadhatja el a közvetítő a felkérést, ha bizonyos abban, hogy a teljes pártatlanság szavatolása érdekében teljes körű függetlenséggel képes elvégezni a mediációt, és ha a felek ehhez kifejezetten hozzájárulnak. A közzétételi kötelezettség az eljárás ideje alatt folyamatosan fennáll.
Munkaközösségi tagság keletkezése
A 1. számú Mediátor Munkaközösségbe való felvétel az Etikai Kódexben leírtaknak megfelelően zajlik.
A mediátor szakmai felelőssége
A Munkaközösség mediátor tagjai szakmai kompetenciájuk keretein belül felelősséget vállalnak az alkalmazott mediációs eljárásért, módszerekért. Tevékenységüket legjobb tudásuk és meggyőződésük szerint magas szakmai színvonalon, a vonatkozó jogszabályok – különös tekintettel a 2002 évi LV. törvényre – keretei között, az Etikai Kódex előírásainak betartásával végzik.
A Munkaközösség tagjai nem vállalnak el olyan mediációs tevékenységet, melyről tudják vagy tudniuk kellene, hogy nem rendelkeznek annak szakszerű lefolytatásához szükséges szakmai ismerettel illetve gyakorlattal.
Szakszerűség követelményei
A Munkaközösség mediátor tagjai tevékenységük során arra törekednek, hogy a mediáció klasszikus kereteinek megtartása mellett lépést tartsanak a mediáció elméletének és gyakorlatának legújabb eredményeivel és igyekeznek azt beépíteni szakmai munkájukba, továbbá törekednek arra is, hogy elősegítsék a mediáció fejlődését. A Munkaközösség tagjai nem keltik rossz hírét a mediációnak mint konfliktuskezelési módszernek, nem kínálják fel szolgálataikat közönségszórakoztatás céljából.
A tagok távol tartják magukat a jogszabályba illetve szakmai szabályba ütköző, valamint a tudománytalan, ideológiai- vagy okkult jellegű gyakorlatoktól. továbbá minden olyan módszertől, amely a mediáció szakmai illetve tudományos tekintélyét veszélyezteti vagy ténylegesen csorbítja.
A Munkaközösség tagjai sem közvetve, sem közvetlenül nem tüntetik fel magukat olyan címek és képzettségek birtokosaként, melyekkel nem rendelkeznek, továbbá felismerik és betartják kompetenciájuk és az általuk alkalmazott eljárások határait.
A Munkaközösség tagjai a folyamatos továbbképzés keretén belül egyéni szupervíziókon, szupervíziós és intervíziós csoportokon, előadásokon, műhelyeken, tanfolyamokon és kongresszusokon vesznek részt, melyek során szakmai tapasztalataikat megosztják kollégáikkal.
A Munkaközösség tagjainak nem csak megfelelő képzettséggel, hanem érzelmi stabilitással is rendelkezniük kell ahhoz, hogy ügyfeleik – a mediációs helyzetben esetlegesen megjelenő – erőteljes érzelmi reakcióit kezelni tudják. Minden olyan esetben, amikor a mediátor úgy látja, hogy saját testi vagy lelki egészségével kapcsolatos olyan nehézsége van, amely a fentiek teljesülését megnehezíti, kollégáihoz fordul személyes szupervízió, vagy konzultáció céljából. A Munkaközösség tagjai konzultációt, illetve szupervíziót vesznek igénybe akkor is, amikor olyan esettel találkoznak, mely fokozott szakmai kihívást vagy megterhelést jelent számukra.
A Munkaközösség tagjai a mediáció különböző irányzataival szemben toleránsak, tiszteletben tartják a sajátjuktól eltérő irányzatokat, elismerik azok jogosultságát. A felek viszonylatában nem nyílvánítanak értékítéletet más irányzatok, illetve azt gyakorló mediátorok tevékenységével kapcsolatban.
A mediáció módszerére vonatkozó szabályok
A felek érdekeinek védelme
A mediátor a mediációt kizárólag az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva alkalmazza, minimálisra csökkentve a lehetséges ártalmakat és maximalizálva az előnyöket.
A mediátor a körülményeket és egyedi eseteket figyelembe véve a mediáció módszerét úgy alkalmazza, hogy ügyfeleinek érdekeit, az eredményességet, valamint a hatékonyságot tekinti elsődlegesnek, ennek megfelelően kompetenciájának és tapasztalatának függvényében más módszerekkel is kiegészítheti a mediáció módszerét.
Amennyiben a közvetítő a mediációról más technikára, módszerre tér át, kötelessége arról a feleket haladéktalanul értesíteni.
A mediátor köteles a felekkel szemben mindenkor pártatlanul eljárni, és törekedni arra, hogy eljárását pártatlannak tekintsék, valamint köteles a közvetítői eljárás tekintetében egyformán valamennyi fél segítségére lenni, továbbá biztosítani, hogy valamennyi félnek megfelelő lehetősége nyíljék az eljárásban való részvételre.
A mediátor köteles a hozzá fordulókat felvilágosítani az általa ismert lehetséges alternatívákról, és szükség esetén arra ösztönözni őket, hogy ezeket vegyék igénybe.
A mediátor-ügyfél kapcsolat
A mediátor az ügyfelek kiszolgáltatottságával sem önérdekből, sem anyagi előny megszerzése céljából nem él vissza.
A mediátor sem a mediáció alatt, sem azt követően nem tarthat fenn szexuális viszonyt kliensével, valamint kerüli az erőszakos, agresszív fellépést.
A mediátor részéről semmiféle visszaélés nem fogadható el, még az ügyfél aktív együttműködésével sem.
Mediátor-mediátor kapcsolat
A Munkaközösség tagjai egymás munkáját kölcsönösen segítő, szakmailag építő, jó viszony kialakitására törekednek.
A Munkaközösség tagjai vállalják és betartják, hogy egymás viszonylatában nem gyakorolnak a másik személyét támadó, sértő vagy bántó kritikát, és egymásra vonatkozó visszajelzés csak gondolkodásbeli különbségekre vonatkozhat.
A Munkaközösség tagjai a Munkaközöségen kívüli mediátorokkal is jó szakmai kapcsolatra, együttműködésre törekednek.
A Munkaközösség tagjai feladatuk magas színvonalú megoldása érdekében a rokon szakterületek szakembereivel is együttműködnek.
Mediációs eljárás
A mediátornak ügyfeleit tájékoztatnia kell saját szakmai képzettségéről és kompetenciáiról, valamint az általa használt módszerekről, azok hatásairól, kockázatairól, előnyeiről és korlátairól. A Munkaközösség tagjai nem különböztetnek meg és nem utasítanak vissza mediációra jelentkező személyt, életkor, nem, szexuális orientáció, faji, etnikai, nemzetiségi, vallási, világnézeti vagy politikai hovatartozás alapján.
A mediátor a mediáció megkezdése előtt tájékoztatja az ügyfeleket a mediáció kereteiről, a felek mediációban játszott szerepéről, a személyét terhelő titoktartási kötelezettségről, pártatlanságáról, illetve minden esetben az általa alkalmazni kívánt díjakról, esetleges költségekről, várható időtartamáról, befejezéséről. A mediátor és az ügyfelek megállapodást kötnek az ülések időpontjára, időtartamára, esetlegesen azok gyakoriságára, az ülések lemondásának feltételeire, valamint az ülések díjának összegére és a fizetési feltételekre vonatkozóan.
A mediátor az eljárást megfelelő módon köteles lefolytatni, figyelembe véve az eset körülményeit, ideértve az erőviszonyokban esetleg fennálló különbségeket, a felek által kifejezett kéréseket, a jogállamiság elvét, valamint a gyors vitarendezés szükségeségét, figyelembe véve a transzformatív mediáció nagyobb időigényét is. A felek érdekvita esetén szabadon, illetve jogvita esetén a Közvetítői törvény keretei között megállapodhatnak a közvetítővel abban, hogy milyen módon történjék a közvetítés. A közvetítő – amennyiben hasznosnak ítéli – a feleket külön-külön is meghallgathatja.
A közvetítő szükség esetén köteles tájékoztatni a feleket és megszüntetni a mediációt, amennyiben:
– olyan megegyezés születik, amely a mediátor számára – figyelembe véve az ügy körülményeit és a közvetítő szakmai megítélése szerint – érvényesíthetetlennek vagy jogellenesnek tűnik, vagy
– a közvetítő megítélése szerint a közvetítés folytatása valószínűleg nem vezet megegyezéshez.
A közvetítő – a felek kérésére és szakmai tudásának keretei között – tájékoztathatja a feleket arról, milyen módon önthetik formába a megegyezést, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre a megegyezés érvényesítésére.
Titoktartás
Az Munkaközösség tagjait titoktartás kötelezi, kötelesek bizalmasan kezelni valamennyi olyan tényt, adatot, információt, szolgálati illetve üzleti titkot, amely a közvetítői eljárás során illetve azzal kapcsolatban jutott tudomásukra, és biztosítaniuk kell ügyfeleiknek a teljes anonimitást, melytől csak jogszabály által előírt esetben térhetnek el. Ezek a szabályok vonatkoznak valamennyi szupervízorra is.
Feljegyzések, illetve esetleírások készítése során, szigorúan tiszteletben kell tartani az anonimitás szabályait (nem közölheti az ügyfelek személyes adatait, valamint törekednie kell arra, hogy az ügyfelek beazonosíthatatlanok legyen).
Videofelvétel, film-, vagy egyéb felvétel készítése kizárólag az ügyfelek előzetes írásos beleegyezésével történhet.
Kutatás, publikáció
Amennyiben a Munkaközösség tagjai kutatást végeznek, a kutatással kapcsolatos etikai szabályokat, valamint a titoktartásra vonatkozó szabályokat is be kell tartaniuk. A tudományos érdekek semmilyen esetben sem élvezhetnek elsőbbséget az ügyfelek érdekeivel szemben.
AZ ETIKAI BIZOTTSÁG ÉS FELADATAI
Az etikai szabályok betartása céljából a 1. számú Mediátor Munkaközösség három aktív tagját jelöli ki a 1. számú Mediátor Munkaközösség Etikai Bizottságának munkájában történő részvételre 4 év időtartamra. Az Etikai Bizottság állást foglal a Munkaközösség működése során felmerült eljárási és etikai kérdésekben.
A 1. számú Mediátor Munkaközösség valamennyi tagja köteles azonnal tájékoztatni a Munkaközösséget, amennyiben egy tag mulasztásairól, illetve ennek hátrányos következményeiről tudomást szerez, különösen akkor, ha ezek a mulasztások súlyosak vagy kártékonyak. Ilyen esetekben a Munkaközösség összehívja az Etikai Bizottságot.
Az Etikai Bizottság feladata, hogy felvegye a kapcsolatot azokkal a személyekkel, akik nem a tudományos és/vagy etikai standardoknak megfelelően alkalmazzák a mediáció módszerét, valamint felszólítsa őket e gyakorlat megszüntetésére, továbbá, hogy esetleges lépéseket tegyen egy bírósági eljárás lefolytatására és kártérítés követelésére.
AZ ETIKAI BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA
Az Etikai Bizottság legfontosabb szerepe az etikai vizsgálatok lefolytatása, a tanácsadás, valamint az etikai vétségek megelőzése.
Általános eljárás
A 1. számú Mediátor Munkaközösség minden belső (a 1. számú Mediátor Munkaközösség tagjai felől érkező) vagy külső (a Munkaközösség szervezetén kívüli) panasz esetén a 1. számú Mediátor Munkaközösség Etikai Bizottságához fordul. Az Etikai Bizottság mind a panasztevő fél, mind a bepanaszolt személy rendelkezésére áll, hogy vizsgálatot folytasson egy lehetséges vétség fennállásának és súlyosságának megállapítása céljából.
Az Etikai Bizottság határozatai és tevékenységei:
- a) Az etikai vétség alóli felmentés, panasz elutasítása
Amennyiben egy megvádolt mediátor esetében az etikai vétség vádja megalapozatlannak bizonyul, az Etikai Bizottság az érdekképviselet, a támogatás és az aktív rehabilitáció feladatait látja el.
- b) Az etikai vétség szankcionálása
Amennyiben az etikai vizsgálat során igazolhatóvá válik az etikai vétség, az Etikai Bizottság felszólítja a bepanaszolt személyt a vétség jóvátételére és az okozott károk helyreállítására, illetve szupervízió igénybevételére. Az Etikai Bizottság a bepanaszolt felet figyelmeztetésben, megrovásában részesítheti, javaslatot tehet a 1. számú Mediátor Munkaközösség részére a tag kizárására.
Különleges esetek
Amennyiben az Etikai Bizottság egyik tagja ellen érkezik panasz, a tag bizottsági tisztségét automatikusan felfüggesztettnek kell tekinteni a vizsgálat lefolytatásának idejére, de legfeljebb három hónap időtartama, annak érdekében, hogy a Munkaközösség által létrehozott Bizottság (az 1. számú Mediátor Munkaközösség által meghatározott számú, vagyis minimum három személyből álló Bizottság) elfogulatlanul ítélhesse meg a helyzetet, és hozhasson döntést. Helyére a Munkaközösség a felfüggesztés időtartamára póttagot jelöl ki.
Az etikai vizsgálat lefolytatása
Az Etikai Bizottság az etikai vétségről szóló információ beérkezésétől vagy tudomásszerzéstől számított legkésőbb 15 napon belül meg kell, hogy kezdje a vizsgálatot. Az Etikai Bizottság az etikai vétséggel kapcsolatban meghallgatást folytat, melyen köteles meghallgatni az eljárás alá vont személyt.
A vélelmezett etikai vétség esetén a Munkaközösség bármely tagja kezdeményezhet eljárást.
Etikai vétségre irányuló panasz esetén az Etikai Bizottság elnöke dönt arról, hogy az Etikai Bizottság elé terjeszti-e az ügyet. Az Etikai Bizottság elnökének kezdeményezésére az Etikai Bizottság titkos szavazással dönt arról, hogy a felmerült etikai kérdéseket a Bizottság kivizsgálja-e és állásfoglalását a Munkaközösség elé terjessze.
Az Etikai Bizottság üléseit az elnök hívja össze. Az üggyel kapcsolatos minden ügyiratot a Bizottság tagjai az ülés előtt 10 nappal megkapnak.
Az ülésen az eljárás alá vont személy véleményét szóban vagy írásban kifejtheti. A Bizottság meghallgathatja mindazokat, akik véleménye szerint az üggyel kapcsolatban érdemi felvilágosítást adhatnak.
Az Etikai Bizottság
- az eljárást megszünteti, ha vétség hiányát állapítja meg,
- a vétséget megállapítja, és szankció kiszabását javasolja, ennek körében:
- a bepanaszolt felet szóbali vagy írásbeli figyelmeztetésben,megrovásában részesítheti,
- javaslatot tehet a 1. számú Mediátor Munkaközösség részére a tag kizárására.
Az Etikai Bizottság tagjának visszahívására csak ismételt, vagy súlyos etikai vétség esetén lehet javaslatot tenni a Bizottságnak. Az Etikai Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. Az Etikai Bizottság zárt tanácskozáson hozza meg állásfoglalását a jelenlévő tagok szótöbbségével. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Az etikai üggyel kapcsolatosan hozott bizottsági állásfoglalást és a szankcióra vonatkozó javaslatot, indoklással együtt, az Etikai Bizottság elnöke írásban terjeszti a Munkaközösség felé, aki az ügyet a következő közgyűlésén napirendre tűzi.
A Munkaközösség közgyűlésén az üggyel foglalkozó napirend alatt az érintettek nem lehetnek jelen, nem szavazhatnak. A közgyűlés lehetséges döntései: az eljárás megszüntetése, a jogorvoslati lehetőség biztosítása, a vétség megállapítása és szankció kiszabása.
Az Etikai Bizottság határozatát indokolni köteles, és azt a Munkaközösségen belül, indokolt esetben, szélesebb körben is nyilvánosságra hozza. Az Etikai Bizottság határozatát az Etikai Bizottság elnöke írásban közli a panaszolttal. Az etikai ügyben hozott határozat esetében a szélesebb nyilvánosságról az Etikai Bizottság külön határozatban dönt.
Jelen Etikai Kódexet az 1. számú Mediátor Munkaközösség valamennyi tagja elfogadta , aláírta és magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az Etikai Kódex csak valamennyi tag egységes akaratával változtatható meg.
Budapest, 2016. augusztus 2.