AZ 1. SZÁMÚ MEDIÁTOR MUNKAKÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

1)  BEVEZETÉS

Jelen Etikai Kódexet az 1. számú Mediátor Munkaközösség valamennyi tagja elfogadta , aláírta és magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az etikai kódaex csak valamennyi tag egységes akaratával változtatható meg.

Senki nem lehet tagja az 1. számú Mediátor Munkaközösségnek aki nem írja alá  a  jelen Etikai Kódexet, még akkor sem, ha eleget tesz a képzési feltételeknek.

Az 1. számú Mediátor Munkaközösség valamennyi tagja tudomásul veszi, hogy az etikai szabályok megszegése eljárást von maga után.

2)  SZABÁLYOK

A 1. számú Mediátor Munkaközösség alábbiakban kifejtett etikai szabályai összhangban állnak az  általános etikai alapelvekkel, valamint az egyetemes emberi jogokkal.

1. A)   Általános szabályok

  1. a) Az 1. számú Mediátor Munkaközösség tagjai nem keltik  rossz  hírét  a mediációnak mint konfliktuskezelési és feloldási módszernek, nem kínálja fel szolgálatait közönségszórakoztatás  céljából és távol tartja  magát  azoktól  a gyakorlatoktól, melyek törvénybe ütköznek, nem tudományosak, mitikus, ideológiai vagy okkult jelleggel rendelkeznek, illetve a mediáció szakmai-tudományos tekintélyét csorbítják.
  2. b) Az 1. számú Mediátor Munkaközösség tagjai kombinálhatják  a mediáció módszerét bármely más olyan vitarendezési eljárással, amelyre vonatkozóan megfelelő kompetenciával és elismert jogosítvánnyal rendelkezik.
  3. c) Az 1. számú Mediátor Munkaközösség tagjai bármely választott politikai párthoz vagy szervezethez, illetve szakszervezethez csatlakozhatnak, amennyiben a csatlakozás szakmai vagy törvényes kötelezettségeinek nem mond ellent.

1. B)   1. számú Mediátor Munkaközösségre vonatkozó szabályok

  1. a) A 1. számú Mediátor Munkaközösség az EMDR módszerspecifikus képzést végző személyeknél nem csupán a képzettséget, hanem a mediáció végzésére való alkalmasságot és a végzett önismereti munkát is figyelembe veszi a tagság elbírálásánál.
  2. b) A 1. számú Mediátor Munkaközösségbe való felvétel az Etikai Kódexben leírtaknak megfelelően zajlik.
  3. c) A 1. számú Mediátor Munkaközösség etikai irányelvei azokra nézve is kötelező érvényűek, akik a 1. számú Mediátor Munkaközösségben adminisztratív feladatokat látnak el.
  4. d) Az 1. számú Mediátor Munkaközösség tagjai betartják, hogy az  egymásra vonatkozó kritika csupán gondolkodásbeli különbségekre vonatkozhat és semmilyen esetben sem lehet az  illető személyét támadó, sértő vagy bántó.
  1. C)   A mediáció módszerére vonatkozó etikai szabályok

A kliensek érdekeinek védelme

  1. a) A mediator a mediációt kizárólag az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva alkalmazza, minimálisra csökkentve a  lehetséges  ártalmakat  és  maximalizálva  az előnyöket.
  2. b)  A mediátor a körülményeket és egyedi eseteket figyelembe véve a mediáció módszerét úgy alkalmazza, hogy az eredményességet, hatékonyságot, valamint ügyfeleinek érdekeit tekinti elsődlegesnek, ennek megfelelően kompetenciájának és tapasztalatának függvényében más módszerekkel is kiegészítheti a mediáció módszerét.
  3. c)  A mediátor köteles  a  hozzá  fordulókat  felvilágosítani  az  általa  ismert lehetséges alternatívákról, és szükség esetén arra ösztönözni őket, hogy ezeket vegyék igénybe.

A mediátor-ügyfél kapcsolat

  1. d) A mediátor az ügyfelek kiszolgáltatottságával nem él vissza, sem élvezetből, sem önérdekből, sem anyagi előny megszerzése céljából.
  2. e) A mediator sem a mediáció alatt, sem azt követően nem tarthat fenn szexuális viszonyt kliensével, valamint kerüli az erőszakos, agresszív fellépést.
  3. f) A mediator részéről semmiféle visszaélés nem fogadható el, még az ügyfél aktív együttműködésével sem.

Szerződés

  1. g) A mediátornak ügyfeleittájékoztatnia kell saját szakmai képzettségéről és kompetenciáiról, valamint az általa használt módszerekről, azok hatásairól, kockázatairól, előnyeiről és korlátairól.
  2. h) A mediátor a mediációmegkezdése előtt tájékoztatja az ügyfeleket a mediáció kereteiről, várható időtartamáról, befejezéséről. A mediátor és az ügyfelek megállapodást kötnek az egyes ülések időpontjára, időtartamára és gyakoriságára, az ülések lemondásának feltételeire, valamint az ülések díjának összegére és a fizetési feltételekre vonatkozóan.

Mediációs ülések

  1. i) Az 1. számú Mediátor Munkaközösség tagjai nem különböztetnek meg és nem utasítanak vissza mediációra jelentkező személyt, életkor, nem, szexuális orientáció, faji, etnikai, nemzetiségi, vallási, világnézeti vagy politikai hovatartozás alapján.
  2. j) Az 1. számú Mediátor Munkaközösség tagjai azonban elutasíthatják a mediációt saját személyes összeférhetetlenségüknek vagy szakmai kompetenciahatáraiknak ismeretében, melyet ilyen esetekben az ügyfelekkel is kötelesek tudatni.
  3. k) Az 1. számú Mediátor Munkaközösség tagjainak nem csak megfelelő képzettséggel, hanem érzelmi stabilitással is rendelkeznie kell ahhoz, hogy ügyefelei a mediációs helyzetben esetlegesen megjelenő erőteljes érzelmi reakcióit kezelni tudja. Minden olyan esetben, amikor a mediator úgy látja, hogy saját testi vagy lelki egészségével kapcsolatos olyan nehézsége van, amely a fentiek teljesülését megnehezíti, kollégáihoz fordul személyes szupervízió, vagykonzultáció céljából. Az 1. számú Mediátor Munkaközösség tagjai akkor is konzultációt, illetve szupervíziót vesznek igénybe, amennyiben olyan esettel találkoznak, mely fokozott szakmai kihívást vagy megterhelést jelent számukra.

Titoktartás

  1. m) Az 1. számú Mediátor Munkaközösség tagjait titoktartás kötelezi, és biztosítaniuk kell ügyfeleiknek a teljes anonimitást, melytől csak törvény által előírt esetben térhetnek el. Ezek a szabályok vonatkoznak valamennyi szupervízorra is.
  2. n) Feljegyzések, illetve esetleírások készítése során, szigorúan tiszteletben kell tartani az anonimitás szabályait (nem közölheti az ügyfelek személyes adatait, valamint törekednie kell arra, hogy az ügyfelek beazonosíthatatlanok legyen).
  3. o) Videofelvétel, film-, vagy egyéb felvétel készítése kizárólag az ügyfelek előzetes írásos beleegyezésével történhet.

Kutatás, publikáció

  1. p) Amennyiben az 1. számú Mediátor Munkaközösség tagjai kutatást végeznek, a kutatással kapcsolatos etikai szabályokat, valamint a titoktartásra vonatkozó szabályokat is be kell tartaniuk. A tudományos érdekek semmilyen esetben sem élvezhetnek elsőbbséget az ügyfelek érdekeivel szemben.

Szakmai képzettség, kompetencia

  1. q) Az 1. számú Mediátor Munkaközösség tagjai sem közvetve, sem közvetlenül nem tüntethetik fel magukat olyan címek és képzettségek birtokosaként, melyekkel nem rendelkeznek, továbbá felismerik és betartják kompetenciájuk és az általuk alkalmazott eljárások határait.
  2. r) Az 1. számú Mediátor Munkaközösség tagjai a folyamatos továbbképzés keretén belül egyéni szupervíziókon, szupervíziós és intervíziós csoportokon, előadásokon, műhelyeken, tanfolyamokon és kongresszusokon vesznek részt, melyek során szakmai tapasztalatait megosztják kollégáival.
  3. s) Az 1. számú Mediátor Munkaközösség tagjai szerepelnek az Igazságügyi Minisztéium által vezetett közvetítői névsorban és alávetési nyilatkozatot tettek.

3)   AZ ETIKAI BIZOTTSÁG  ÉS FELADATAI

Az etikai szabályok betartása céljából a 1. számú Mediátor Munkaközösség három aktív tagját jelöli ki a 1. számú Mediátor Munkaközösség Etikai Bizottságának munkájában történő részvételre 4 évidőtartamra. Az Etikai  Bizottság  állást  foglal  a Munkaközösség működése  során  felmerült eljárási és etikai kérdésekben.

A 1. számú Mediátor Munkaközösség valamennyi tagja köteles azonnal tájékoztatni a Munkaközösséget, amennyiben egy tag mulasztásairól, illetve  ennek hátrányos következményeiről tudomást szerez, különösen akkor, ha ezek a mulasztások súlyosak

vagy kártékonyak. Ilyen esetekben a Munkaközösség összehívja  az  Etikai Bizottságot.

Az Etikai Bizottság feladata, hogy felvegye a kapcsolatot azokkal a személyekkel, akik nem a tudományos és/vagy etikai standardoknak megfelelően alkalmazzák a mediáció módszerét, valamint felszólítsa őket e gyakorlat megszüntetésére, továbbá, hogy esetleges lépéseket tegyen egy bírósági eljárás lefolytatására és kártérítés követelésére.

4)   AZ ETIKAI BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

Az Etikai Bizottság legfontosabb szerepe az etikai vizsgálatok lefolytatása, a tanácsadás, valamint az etikai vétségek megelőzése.

  1. A)  Általános eljárás

A 1. számú Mediátor Munkaközösség minden belső (a 1. számú Mediátor Munkaközösség tagjai felől érkező)vagy külső (a Munkaközösség szervezetén kívüli) panasz esetén a 1. számú Mediátor Munkaközösség Etikai Bizottságához fordul. Az Etikai Bizottság mind a panasztevő fél, mind a bepanaszolt személy rendelkezésére áll, hogy vizsgálatot folytasson egy lehetséges vétség fennállásának és súlyosságának megállapítása céljából.

Az Etikai Bizottság határozatai és tevékenységei:

  1. a)  Az etikai vétség alóli felmentés, panasz elutasítása

Amennyiben egy megvádolt mediátor esetében az etikai vétség vádja megalapozatlannak bizonyul, az Etikai Bizottság az érdekképviselet, a támogatás és az aktív rehabilitáció feladatait látja el.

  1. b)  Az etikai vétség szankcionálása

Amennyiben az etikai vizsgálat során igazolhatóvá válik az etikai vétség, az Etikai Bizottság felszólítja a bepanaszolt személyt a vétség jóvátételére és az okozott károk helyreállítására, illetve szupervízió igénybevételére. Az Etikai Bizottság a bepanaszolt felet figyelmeztetésben, megrovásában részesítheti, javaslatot tehet a 1. számú Mediátor Munkaközösség részére a tag kizárására.

  1. B) Különleges esetek

Amennyiben az Etikai Bizottság egyik tagja ellen érkezik panasz, a tag bizottsági tisztségét automatikausan  felfüggesztettnek kell tekinteni a vizsgálat lefolytatásának idejére, de legfeljebb három hónap időtartama, annak érdekében, hogy a Munkaközösség által létrehozott Bizottság (az 1. számú Mediátor Munkaközösség által meghatározott számú, vagyis minimum három személyből álló Bizottság) elfogulatlanul ítélhesse meg a helyzetet, és hozhasson döntést. Helyére a Munkaközösség a felfüggesztés időtartamára póttagot jelöl ki.

  1. C) Az etikai vizsgálat lefolytatása 

Az etikai bizottság az etikai vétségről szóló információ beérkezésétől vagy tudomásszerzéstől számított legkésőbb 15 napon belül meg kell, hogy kezdje a vizsgálatot. Az Etikai bizottság az etikai vétséggel kapcsolatban meghallgatást folytat, melyen köteles meghallgatni az eljárás alá vont személyt.

A vélelmezett etikai vétség esetén a Munkaközösség bármely tagja kezdeményezhet eljárást.

Etikai vétségre irányuló panasz esetén az etikai bizottság elnöke dönt arról, hogy az etikai bizottság elé terjeszti-e az ügyet. Az etikai bizottság elnökének kezdeményezésére az etikai bizottság titkos szavazással  dönt  arról, hogy a felmerült etikai kérdéseket az etikai bizottsága kivizsgálja-e és állásfoglalását a Munkaközösség elé terjessze.

Az etikai bizottság üléseit az elnök hívja össze. Az üggyel kapcsolatos minden ügyiratot a bizottság tagjai az ülés előtt 10 nappal megkapnak.

Az ülésen az eljárás alá vont személy véleményét szóban vagy írásban kifejtheti. A bizottság meghallgathatja mindazokat, akik véleménye szerint az üggyel kapcsolatban érdemi felvilágosítást adhatnak.

Az Etikai Bizottság

  1. az eljárást megszünteti, ha vétség hiányát állapítja meg,
  2. a vétséget megállapítja, és szankció kiszabását javasolja, ennek körében:
  • a bepanaszolt felet szóbali vagy írásbeli figyelmeztetésben,megrovásában részesítheti,
  • javaslatot tehet a 1. számú Mediátor Munkaközösség részére a tag kizárására.

Az etikai bizottság tagjának visszahívására csak ismételt, vagy súlyos etikai vétség esetén lehet javaslatot tenni a bizottságnak. Az etikai bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. Az etikai bizottság zárt tanácskozáson hozza meg állásfoglalását a jelenlévő  tagok szótöbbségével. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Az etikai üggyel kapcsolatosan hozott bizottsági állásfoglalást és a szankcióra vonatkozó javaslatot, indoklással együtt, az etikai bizottság elnöke írásban terjeszti a Munkaközösség felé, aki az ügyet a következő közgyűlésén napirendre tűzi.

A Munkaközösség közgyűlésén az üggyel foglalkozó  napirend alatt az érintettek  nem lehetnek jelen, nem szavazhatnak. A közgyűlés lehetséges döntései: az eljárás megszüntetése, a jogorvoslati lehetőség biztosítása, a vétség megállapítása és szankció kiszabása.

Az etikai bizottság határozatát indokolni köteles, és azt a Munkaközösségen belül, indokolt esetben, szélesebb  körben is nyilvánosságra hozza. Az etikai bizottság határozatát az etikai bizottság elnöke írásban közli a panaszolttal. Az etikai ügyben hozott határozat esetében a szélesebb nyilvánosságról az etikai bizottság külön határozatban dönt.

 

error: Védett tartalom.