A mediációról általában; a mediáció alapelvei; a mediáció folyamata
A konfliktusokban leggyakrabban valami nem kívánatos dolgot látunk, amelyet általában megpróbálunk elkerülni. A személyek, csoportok stb. közötti viták azonban a hétköznapok legtermészetesebb velejárói. A konfliktus lehetőséget jelenthet sérült kapcsolatunk helyreállítására, egy konkrét vita közös megoldására, de arra is, hogy egy addig figyelmen kívül hagyott problémát közelebb vigyünk annak kreatív megoldáshoz.
Kevesen vannak közöttünk azok, akik családjukban, munkahelyükön, vállalkozásuk gyakorlása során megtanulták, hogyan kell konfliktusos helyzetben úgy viselkedni, hogy az a leghatékonyabban legyen kezelve, és a vitában álló feleknek közös haszonnal – mindkét fél nyereségével járó – megoldást eredményezzen. Általában ezekben a helyzetekben ösztönösen – családi minták alapján – cselekszünk, s ha egy konfliktus megoldása számunkra kedvezőtlenül végződik, elbizonytalanodunk, és legközelebb inkább bírósághoz fordulunk, mert nincs tudomásunk más alternatív vitarendezési eljárásokról.
Ilyen lehetséges vitarendezési eljárás a mediáció, vagy más elnevezéssel közvetítés. A mediáció olyan eljárás, melyben a konfliktuskezelésben járatos szakember – mediátor – segíti a vitában álló feleket abban, hogy számukra megfelelő megoldást találjanak aktuális konfliktusukra. A felek szabadon dönthetnek arról, részt vesznek-e az eljárásban, a mediátorral közösen alakítják ki a megbeszélés kereteit. A medációban a felek kölcsönös haszonnal járó megoldásokat dolgoznak ki oly módon, hogy figyelembe veszik saját és vitapartnerük érdekeit. A mediátor a megbeszélés folyamatát irányítja szakmai tudásával, a döntést, a vita megoldását a felekre bízza. A mediátor biztosítja, hogy a megbeszélés során elhangzottak ne kerüljenek ki onnan, titoktartási kötelezettsége van.
A mediációs eljárás a felek és a mediátor közötti kapcsolatfelvétellel kezdődik. Ez történhet telefonon, emilben, faxon stb. Ha a mediátor vállalja a mediációt, először külön-külön beszélgetésre (előkészítő beszélgetés) hívja az érintett feleket. Ezt követően a felek és a mediátor részvételével egy közös megbeszéléssel folytatódik a folyamat, amelyben a felek lehetőséget kapnak arra, hogy a másik fél előtt is elmondhassák a vitával kapcsolatos álláspontjukat, hogyan látják a konfliktust, milyen megoldásokat tudnának elfogadni. Ez fontos része az eljárásnak, a felek úgy tárhatják fel nézőpontjukat, hogy a másik vitában álló félnek csendben – esetleg jegyzetelve – kell meghallgatnia őt. Ezt követően a felek által felhozott vitatémák egyenként megbeszélésre kerülnek, s témánként kerül sor a megoldások kidolgozására is. Amennyiben végleges vagy részleges megoldás születik, a mediátor írásba foglalja azt. Ez a megállapodás magánjogi szerződésnek minősül. A felek és a mediátor is aláírja a megállapodást. Amennyiben a feleknek igényük van rá és szükséges még a folytatás, következő megbeszélésre is lehetőség van. Az első közös találkozó jellemzően kb. 3 órát vesz igénybe. További megbeszélés esetén rövidebb találkozók is előfordulnak.
Ha a konfliktus jogszabályok által meghatározott jogokhoz vagy kötelezettségekhez kötődik, bíróság határozatával tehető végrehajthatóvá.